
2006-ban végeztem a KRE pszichológia szakán (klinikai, interperszonális és interkulturális szakirányon), ahol nagyon sok módszert, irányzatot megismerhettem és ki is próbálhattam a gyakorlatban. Az egyetemi képzés mellett már ekkor jártam “önismeretre” (pszichoanalitikusan orientált terápia, később pszichoanalízis, pszichodráma), mivel egy pszichológus leginkább saját magával, személyiségén keresztül dolgozik.
Későbbiek folyamán különböző pszichoterápiás helyeken voltam gyakorlaton, néztem bele munkájukba, mivel fontos számomra, hogy ismereteimet és tudásomat minél több helyről gyarapítsam.
Emellett pszichoanalitikus szemináriumokra is jártam:
az alapszemináriumot Dr. Bokor László vezetésével végeztem el,
a technikai szemináriumot Dr. Pető Katalin vezetésével.
2013-2015 között elvégeztem az ELTE-PPK-n a tanácsadó szakpszichológus képzés krízisintervenciós irányát.
2017-ben elvégeztem a kutya- és kisállat terápiás képzést.
2025 szeptemberében elkezdtem a mozgásterápiás képzést.
2008-tól nyári nemzetközi táborokban dolgoztam pszichológusként (Szarvasi Nemzetközi Zsidó Ifjúsgági Tábor), majd középiskolákban is (Közgazdasági Politechnikum, Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskola). E munkáim mentén jártam konferenciákra (tartottam előadást), együttműködtem különböző segítő szervezetekkel, ha lehetőségem van/volt, szélesebb nyilvánosság előtt is megosztom ismereteimet (pl. Kossuth Rádióban rohamivásról interjú), mivel fontosnak tartom, hogy ne csak az úgynevezett mentálisan beteg emberekhez jusson el pszichoterápia, hanem mindenkihez, hisz mindennapjaink része. Bárkinek lehetnek konfliktusai, megakadásai az életében, amiben nagy segítséget nyújthat az önismeret, probléma megoldási módok ismerete, használata.
Egy ideje elkezdtem iskolai munkáim mellett magán praxist folytatni, e munkámban nagy segítség a szupervízió, ami azt jelenti, hogy egy másik szakemberhez fordulhatok elakadásaim, nehezebb “eseteim” kapcsán, ezzel közvetett módon is segítséget kaphatnak a hozzám fordulók.
Módszerem leginkább pszichoanalitikus szemléletű, amit a hozzám forduló személyiségéhez, problémáihoz igazítok, akár bővítek más módszerekkel is.
Legnagyobb magyar pszichoanalitkustól idéznék, ami jól kifejezi munkamódszerem:
“Engednünk kell a beteg tendenciáinak, mint egy rugalmas szalag, azonban anélkül, hogy saját nézeteink irányában feladnánk a húzást…Az egyetlen dolog, amelyre az analízis is igényt formál: bizalom a terapeuta nyíltságában és őszinteségében, és ebben a tévedés nyílt beismerése nem okoz kárt.”
– Ferenczi Sándor
